Értelmileg akadályozott gyermeket nevelő szülők pszichológiai sajátosságai
| dc.contributor.advisor | Stredl, Terezia | |
| dc.contributor.author | Mohácsiová, Dóra | |
| dc.date.accessioned | 2025-09-22T06:55:27Z | |
| dc.date.available | 2025-09-22T06:55:27Z | |
| dc.date.issued | 2025-09-20 | |
| dc.description.abstract | Szakdolgozatunk célja az értelmileg akadályozott gyermeket nevelő szülők és családok pszichológiai sajátosságainak feltérképezése. Kutatásunk során kvantitatív módszerrel dolgoztunk, négy pszichológiai tesztet (Párkapcsolati Elégedettség Skála, Multidimenzionális Észlelt Társas Támogatás Skála, Rosenberg Önértékelés Skála, Életelégedettség Skála), illetve saját kérdéseket tartalmazó kérdőíveket alkalmaztunk, amelyek kitöltésére papíralapú, valamint online formátumú lehetőséget is biztosítottunk. Mintánkat 150 személy képezte, 69 tipikus fejlődésű, illetve 81 értelmileg akadályozott gyermeket nevelő szülő, s e két csoport összehasonlításával igyekeztünk reális eredményekhez jutni. Első hipotézisünk révén feltételeztük, hogy az értelmileg akadályozott gyermeket nevelő felnőttek párkapcsolata negatív irányba torzul, melyet sikeresen alátámasztottunk azáltal, hogy az érintettek köteléke szignifikánsan meggyengül, kevésbé felel meg előzetes elvárásaiknak, kiábrándulnak egymásból, s mindezt egyaránt igazolja a körükben fokozottan megnövekedett válási arány. Második hipotézisünk az értelmileg akadályozott gyermeket nevelő gondozók csökkent önértékelésére irányult, akik hajlamosabbak arra, hogy képességeiket alulértékelik, pesszimistán, irreálisan lealacsonyító módon tekintenek önmagukra. Harmadik hipotézisünk nyomán leírtuk, hogy az akadályozott gyermeket nevelő felnőttek elégedetlenebbek az életükkel, s eredményeink jelzik, hogy az érintettek alárendelik magukat az utódnak, feladják előzetes álmaikat és vágyaikat, ezáltal az önmegvalósító folyamatuk megszakad, esetleg stagnál a Maslow-féle piramis valamely szintjén. Következtetésként elmondható, az értelmileg akadályozott gyermeket nevelő gondozók megnövekedett pszichés megterhelésnek vannak kitéve, ami fokozott támogatást, illetve odafordulást tenne szükségessé. | en |
| dc.description.abstract | The aim of our thesis is to map the psychological characteristics of parents and families raising children with intellectual disabilities. During our research we used a quantitative method, with four psychological tests (Relationship Assessment Scale, Multidimensional Scale of Perceived Social Support, Rosenberg Self-Esteem Scale and Satisfaction with Life Scale). We used as well questionnaires containing our own questions, which we provided in both paper-based and online forms. Our sample consisted of 150 people, 69 parents of typically developing and 81 parents of intellectually disabled children, and we tried to obtain realistic results by comparing these two groups. Our first hypothesis was that the relationship of parents raising a child with an intellectual disability is negatively distorted, which we successfully supported by the fact that the bond between the parents is significantly weakened. It does not meet their prior expectations, they become disillusioned with each other, and all of this is confirmed by the significantly increased divorce rate among them. Our second hypothesis was aimed at the reduced self-esteem of caregivers raising a child with an intellectual disability, who are more prone to underestimate their abilities, and to view themselves in a pessimistic and unrealistically demeaning manner. Following our third hypothesis, we described that adults raising a disabled child are more dissatisfied with their lives, and our results indicate that those affected subordinate themselves to their offspring, give up their previous dreams and desires, thus interrupting their self-actualization process and possibly stagnating at some level of Maslow's pyramid. As a conclusion, it can be said that caregivers raising a mentally disabled child are exposed to increased psychological strain, which would require increased support and attention. | pl |
| dc.identifier.uri | https://hdl.handle.net/11199/10715 | |
| dc.language.iso | en | |
| dc.rights | open access | |
| dc.subject | család | en |
| dc.subject | értelmileg akadályozott gyermek | en |
| dc.subject | önértékelés | en |
| dc.subject | önmegvalósítás | en |
| dc.subject | párkapcsolat | en |
| dc.subject | a szülő lelki állapota | en |
| dc.subject | társas kapcsolatok | en |
| dc.subject | family | pl |
| dc.subject | mentally disabled child | pl |
| dc.subject | psychological state of the parent | pl |
| dc.subject | relationship | pl |
| dc.subject | self-actualization | pl |
| dc.subject | self-esteem | pl |
| dc.subject | social relationships | pl |
| dc.title | Értelmileg akadályozott gyermeket nevelő szülők pszichológiai sajátosságai | en |
| dc.title.alternative | Psychological characteristics of parents raising children with intellectual disabilities | pl |
| dc.type | masterThesis |